MI AZ A JÓGA?

Indiában ősidők óta foglalkoznak az emberi lélek rejtelmeivel, és nagyon sokan egész életüket annak a célnak szentelték, hogy kikutassák, mi az ember, mi a rendeltetése itt a Földön, hogyan lehetne egészségesebb és kiegyensúlyozottabb, vagyis milyen út vezet ki a szenvedésből a felszabadulás felé.

Több úton haladhat az ember belső célja felé lelki és testi képességei szerint. A nagy tanítók különböző rendszereket dolgoztak ki, hogy a beteljesülés mindenki számára elérhető legyen. Ezeknek a rendszereknek összefoglaló neve: jóga. Azokat a nagy mestereket pedig, akik a jóga útját bejárták és célhoz értek, jóginak nevezik. A jóga sokoldalú önfejlesztő módszer. Különböző rendszerei csak kiinduló pontjukban térnek el egymástól, de a lényege és célja valamennyinek ugyanaz: tökéletes belső harmónia az önmegismerés eredményeként. Mindez feltétlen önfegyelemmel, kitartó gyakorlással érhető el. A tanítvány hajlamai és képességei szerint választhat a különböző utak közül.

• A "jóga" szanszkrit szó, jelentése "egyesülni, összekapcsolódni". A jóga útján haladva idővel egyik legfontosabb célunkká válik, hogy felismerjük valódi természetünket, a lélek természetét, közvetlen kapcsolatot létesítsünk vele és tudatosítsuk, kik vagyunk valójában. Ezt az állapotot hívjuk megvilágosodásnak. A jóga távlati célja az egyéni lélek és a kozmikus lélek, vagyis Isten közötti egység megvalósulása, ez a megszabadulás állapota.
• A jóga szó másik közkeletű fordítása: "iga", "igázás", ami az önszabályozás magasabb szintjeinek elérésére utal. A jóga útján való előrehaladáshoz önfegyelemre van szükség, ami egyrészt ösztönkésztetéseink egyre tudatosabb szabályozásában, másrészt csapongó elménk egyhegyű koncentrációra tanításában, a mentális folyamatok megzabolázásában nyilvánulhat meg. Legelső körben azonban a rendszeres gyakorlás elhatározására és megvalósítására utal.

A jóga ősi tudomány. Senki nem ismeri a pontos eredetét, mely talán az írott történelem előtti időkre nyúlik vissza. Első tárgyi jeleit i.e 4000 előtt keletkezett szobrocskák formájában találták meg India területén. A hagyomány szerint a jóga isteni eredetű és az első jógi Síva isten volt. Az idők folyamán számos bölcs mester járta a jóga nagyszerű útját, mindegyikük hozzátette tapasztalatait a meglévő tanításokhoz, és hátrahagyta az utókor számára.

RÁDZSA JÓGA

avagy az alapok: Patanjali és a Nyolcfokú Jóga

A régi idők bölcs mesterei közül Patanjali (ie 200 körül) volt az, aki rendszerezte a jóga tudományát 196 szútrában (szútra: vezérfonal) ill. aforizmában Jóga szútrák címen. Ebben a műben fejti ki a jóga spirituális gyakorlatának nyolcfokú rendszerét, mellyel elérhető a megvilágosodás, az igaz természetünkre való ráébredés állapota.

Fotó: Havasi Gábor

A Patanjali által leírt nyolcfokú ösvényt nevezzük Rádzsa jógának, királyi útnak, vagy Nyolcfokú - szanszkritul Astanga - jógának, amely tudományos és rendszerezett gyakorlati útmutatásként szolgál a szabadság eléréséhez. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a mára fennmaradt, általunk is megismerhető jógahagyományok és a népszerű jógairányzatok is alapvetésként ismerik el, de legalábbis hivatkoznak Patanjali rendszerére, amely időtállónak bizonyult.

A jóga nyolc tagja:

• Jáma elvek: tilalmak

Ahimszá: nem ártani szóban, gondolatban, tettben sem másoknak, sem önmagunknak

Szatjá: igazsághoz való ragaszkodás elve

Asztéjá: lopástól való tartózkodás elve

Bramacsárja: mértékletesség elve

Aparigrahá: birtoklásvágytól való tartózkodás elve

• Nijáma elvek: követendő elvek

Szaucsa: tisztaság elve

Szamtósza: megelégedettség elve

Tapasz: az akaraterő elve: érzékek uralása

Szvadjája: önképzés elve: a szent iratok tanulmányozása, társulás szent (jó) emberekkel

Isvara pranidhána: az Istennek való önátadás elve

A Jáma és Nijáma elveket összefoglalóan a Jógikus életmód irányelveinek is tekinthetjük.

• Ászanák testhelyzetek, testgyakorlatok
• Pránajáma: az életenergia áramlásának szabályozása a légzés útján - Légzéstudatosság!
• Pratjahára: az érzékszervek működésének megértése, szabályozása, az érzékszervek visszavonása útján: relaxáció
• Dháraná: koncentráció: az összpontosítás képességének fejlesztése
• Djána: meditáció: : csendes, koncentrált, ellazult belső figyelem, kapcsolatteremtés lényünk legbenső lényegével. A létezés örömének tudatosítása.
• Szamádhi: igaz természetünkre való ráébredés állapota, megvilágosodás, felszabadulás. Egy következő lépcsőfokon megvalósul az Egyéni Lélek és a Kozmikus Lélek egyesülése, az Egységbe való visszaolvadás

Ezen az úton megtanulhatjuk az összes energiánkat, vágyunkat, érzelmünket és gondolatunkat a tudatosság központja felé irányítani és elérni a megszabadulást, szamádit. A rádzsa jóga a fizikai gyakorlásnak kisebb jelentőséget tulajdonít, legfőbb eszköze a meditáció. Ismert Rádzsa jóga irányzatok: Himalájai Jógatradíció, Szatjananda Jóga, Sivananda Jóga.

A megvilágosodáshoz sok út vezet, és valószínűleg nem a jóga az egyedüli üdvözítő út. A különböző lelki utak azonban nem zárják ki, hanem erősíthetik is egymást, és rendszerint sok az átfedés közöttük.

Fotó: Havasi Gábor

A JÓGA NÉPSZERŰ IRÁNYZATAI

Bhakti jóga: a bhakti az önátadás, a szeretet jógája. Erősen vallásos irányzat, középpontjában valamely istenség, illetve az őt képviselő Guru - lelki tanítómester - áll. Eszközei a mantrák és kirtanok (énekek). Legismertebb ilyen irányzat a Krisna tudatú hívők népszerű tábora.

Mantra jóga a mantra valamely szó vagy szöveg ismételgetése a tudat összpontosítása céljából. A mantra szó szerint olyan igét jelent, amely védelmet ad, illetve felszabadít. A hangok gyógyító jelentése mellett fontos a vallásos jelentés is.

Karma jóga: a karma az ok-okozat elvének megjelenése az ember életében . A karma jóga az önzetlen cselekvés, a szolgálat útja, mivel minden cselekedet gyümölcsét és a vele járó felelősséget Istennek ajánlják fel. A karma kötelékéből való megszabadulás tehát az önzetlen szolgálat és a tettek gyümölcséhez való ragaszkodás feloldása útján valósulhat meg.

Gjána jóga: a tudás jógája: a bölcsesség jógája, a jóga filozofikus megközelítése. Az elme működésének megértésével, illetve azokon felülemelkedve kíván eljutni a tiszta tudatosság állapotába. A nem-dualista védanta filozófiához áll közel.

Hatha jóga: A tökéletes egészség jógája.  Tapasztalaton alapuló, komplex mozgás- és filozófiai rendszer. A "ha" azaz Nap és a "tha", azaz Hold szavak egymás-utánisága az elletéteken val felülemelkedést, az egység elérését jelenti. A testi gyakorlás nagyobb súlyt kap ebben az irányzatban, mivel a fizikai gyakorlatokon keresztül igyekszik befolyásolni a mentális történéseket. Elsősorban az ászanák (testhelyzetek), pránajáma technikák (légzőgyakorlatok) és kriják (tisztító gyakorlatok) alkalmazásával segít a durva- és finomenergetikai test fejlesztésében, amivel a mentális működés kiegyensúlyozását éri el. Erre az alapja épülhet a tudat alapvető folyamatainak megértését célzó Rádzsa jóga. Ismert hatha jóga irányzatok: Iyengar jóga, Astanga vinyásza jóga.

Kundalini jóga: a szendergő spirituális erő felébresztésnek jógája. Az energiaáramlások jógája - a tudatos, teremtő, kozmikus életenergia értelmében. A kundalini fő árama a gerincben mozog és keresztülhalad a tudatosság 7 fő központján. A kundalini a legtöbbünkben feltekeredve szunnyad a tudatosság alacsonyabb központjában, és a jógi célja annak felébresztése. Amikor ez megtörténik, a jógi tudatossága azonos lesz azzal az életerővel, ami az egész univerzumot kitölti.

Rádzsa jóga (ld fentebb) A királyi út vagy klasszikus jóga néven is ismert irányzat Patandzsali nevéhez fűződik. Ő foglalta rendszerbe a jóga fő vonulatait évezredekkel ezelőtt. A rádzsa jóga a jóga más útjainak tanításait is szisztematikus egésszé nemesíti. A rádzsa jóga nagyon tudományos és módszeres út, ugyanakkor nagyon gyakorlatias is.

A rádzsa jóga nyolc lépcsőfokból áll (ld ott), melyeket a törekvő szisztematikusan végigjár, míg végül eléri a szamádit. Ha a tanuló rálép az egyik lépcsőfokra, előbb utóbb tudatára ébred a következőnek is. A cél első körben az Önvaló, az egyéni Lélek megtapasztalása, megismerése és a vele való azonosulás lenne, vagyis hogy az Önvalóval azonosítsuk magunkat és ne a fizikai testünkkel és finom fizikai elménkkel, vagyis a személyiségünkkel, amelyek természetüknél fogva végesek. Végső soron pedig a kozmikus Lélekkel való egyesülés a cél.

Minden jógairányzat egyetért abban, hogy a jóga önismeretre épülő tapasztalati út, amely a tudatos önfejlesztésen keresztül vezet az egyre teljesebb harmóniához, a szabadsághoz.

Felhasznált szakirodalom:

Swami Veda Bharati: A hatha jóga filozófiája, Filosz-Humán Bt, 2006

B. K. S. Iyengar.Jóga új megvilágításban. Saxum Kiadó, 2010.

Indu Arora Dr: Dr. Yoga, Ancient Heritage Tomorrow's Vision. Yogsadhana Publishers KF-125, Kavi Nagar, Ghaziabad, Uttar Pradesh, India 2005.

Szvámi Ráma Tűz és Fény útja 1. Jógakönyv Danvantara Kiadó 2021 

Szvámi Ráma: A jóga útjai. Hogyan válasszunk? Ursus Libris, 2010.

Swami Rama: The Royal Path. Practical Lessons on Yoga. The Himalayan Institute Press, Honesdale, Pennsylvania, 1998

Selvarajan Yesudian, Haich Erzsébet: Sport és Jóga. Ősi Hindu testgyakorlatok és légzésszabályozás európaiak számára. Lazi könyvkiadó, 2011