"A meditáció valódi gyakorlata az, hogy az életünket pillanatról pillanatra átéljük." - Jon Kabat-Zinn

A mindfulness meditáció olyan mentális állapotként definiálható, amely az itt és mostra való teljes fókuszálást foglalja magában, és amely során ítélkezéstől mentesen vehetjük tudomásul a gondolatainkat, érzéseinket és érzékszervi tapasztalatainkat. A mindfulness meditáció olyan lelki gyakorlat, amely ha rendszeresen műveljük, segít visszatalálnunk legbelső erőforrásunkhoz. Út közben megtanuljuk, hogy hogyan alakítsunk ki baráti viszonyt  tulajdon elménkkel,  megbékélve annak változatos tartalmaival, minek eredményeként zavartalanul élvezhetjük a tiszta létezés minden pillanatát. 

A mindfulness technikák különfélék lehetnek, de általánosságban a mindfulness meditáció légzésfigyelést és a test és elme állapotainak tudatosítását foglalja magában. A mindfulness meditáció nem igényel különösebb kellékeket vagy extra előkészületet (nincs szükség gyertyákra, illóolajokra, mantrákra). Kényelmes ülőhelyre lesz szükséged és Rád.

Miért van olyan nagy jelentősége a légzésnek a mindfulness meditációban?

A légzésünk egész életünkben elkísér minket, és megnyugtató biztosítéka annak, hogy életben vagyunk.  A légzésen keresztül kapcsolódik össze kinti és benti világunk. Lélegzetünk áramlásának figyelése a legközvetlenebb horgony a jelen pillanathoz, vagyis hogy "magunkhoz térjünk", ha "magunk alatt vagyunk", netán "elmentek nálunk otthonról". Bár egyszerűnek tűnik, a benne rejlő távlatok határtalanok, így nemcsak a kezdők gyakorlata.  

"Maga Buddha tanította azt, hogy a lélegzetben minden megvan, amire valaha is szükségünk lehet az emberi természetünk teljes spektrumának - különösen a bölcsesség és együttérzés képességének - kifejlesztéséhez". - írja Jon Kabat-Zinn Az éber figyelemről örök kezdőknek című könyvében. 

 Mindezt egyre több modern tudományos kutatás is alátámasztja.

A Mindfulness Meditáció áldásos hatásai

• Alvásminőség javulása
• Stresszel való megküzdés 
• Magányosság érzés csökkentése időseknél
• Negatív érzések feloldása
• Figyelmi és koncentrációs képességek javulása
• Krónikus fájdalom csökkentése
• Depresszióba való visszaesés megelőzése
• Szorongás és lelki szenvedések oldása
• Az agy szürkeállományát növeli
• A központi idegrendszer integrációs tevékenységét támogatja.

Fotó: Havasi Gábor

Bárkinek? Bármikor?

A mindfulness és a tudatos jelenléten alapuló technikák elképesztő népszerűségre tettek szert az utóbbi 40 év folyamán, és méltán, megszámlálhatatlanul sok vizsgálat bizonyítja ezek jótékonyságát különféle embercsoportok, betegcsoportok körében is. A mindfulness meditáció kedvező hatásai közismertek, mint pl a gondolatokkal és érzelmekkel kapcsolatos megnövegkedett tudatosság, nagyobb nyugalom és jóllét érzés, és általában a testi-lelki szenvedés csökkentése, ld fent.

Úgy tisztességes azonban, ha a mindfulness esetleges buktatóiról is szólunk, melyek újabban kerülnek napvilágra és amelyek arról árulkodnak, hogy életünknek nem minden pillanata alkalmas arra, hogy a mindfulness meditáció mélységeibe merüljünk. Az, hogy valaki pontosan milyen tapasztalatokat él át, azok milyen hatással vannak rá és mi bizonyul nehéznek, egy sor személyes, kapcsolati és környezeti tényező függvénye. Emiatt azt javasoljuk, hogy aki traumatikus élménytől szenved, súlyos veszteséget él át, lelki krízisben van, először inkább egyéni konzultációt vagy pszichoterápiát vegyen igénybe és csak a nehéz élethelyzet feldolgozása után induljon felfedezőútra a mindfulness világába - tapasztalt mindfulness tanár vezetésével.

Most akkor mindfulness meditációt vagy jógikus meditációt gyakoroljak?

A meditációnak ősi időkbe nyúló hagyománya van, mégis szinte változatlanul fennmaradt a különböző kultúrákban a belső nyugalom és harmónia elérésének eszközeként. Bár gyakorlata különféle vallásos tanításokhoz is kötődik, a meditáció művelése mégsem annyira a hittel függ össze, mint inkább  a tudatosság és az önismeret kiművelésével és a belső béke megvalósításával. Korunk embere abban a szerencsés helyzetben van meditáció tekintetében, hogy számtalan meditációs rendszer közül választhat szabadon, és a tapasztalat dönti el, hogy melyik viszi őt közelebb a lelki céljához. Fontos, hogy minden kereső megtalálja azt a módszert, amelyik illeszkedik a lelki szükségleteihez és személyiségéhez. 

Üdvös, ha olyan meditációtanár vezetése alatt szerzünk tapasztalatot erről, aki maga is gyakorol.

A mindfulness meditáció buddhista tanításokból ered, ez az egyik legnépszerűbb meditációs módszer itt felénk, "nyugaton". A mindfulness meditáció egy formális gyakorlat, ahol meghatározott ülőhelyzetben belső világunkra fókuszálunk a nyugalom, belső összeszedettség és érzelmi egyensúly megvalósítása céljából. Eddig hasonlít a jógikus meditációhoz.

A gyakorlás során kombináljuk a koncentrációt és az éber tudatosságot. Általában előre meghatározott ideig végezzük, és rendszerint a megfigyelésünk fókuszába állítunk valamit, pl. a lélegzetünk áramlását, gondolataink jövés-menését vagy a pillanatról pillanatra áramló összélményünket. Nem azonosulunk velük, nem ítélkezünk felettük, nem bonyolódunk beléjük. Csak kíváncsian megfigyeljük, elfogadjuk őket olyanoknak, amilyenek, és mentális jegyzeteket készítünk a mintázatukról. Az elme elkószál, de az a fajta meditáció nem a gondolatok leállításáról szól, hanem inkább arról, hogy ülünk és éber tanúivá válunk a folyamatnak. 

A tudatos jelenlét teszi teljessé  az élményt, végső soron 

a létezés élményét.

Hogy jön ide a jóga?

Fotó: Havasi Gábor

Jóga: az elme, a test és a lélek egysége.  Valójában a meditáció és a mindfulness is a Jóga megnyilvánulási formái. A jóga különböző fokait, úgymint jógikus életmód, ászanák, pránajáma, pratyahara stb., a tudatos jelenléttel való egyesülésük teszi jógává. Ha gyakorlásunkat nem hatja át az éber tudatosság, akkor ne áltassuk magunkat azzal, hogy jógázunk.

Mikor jógára utalunk, legtöbben a jóga fizikai gyakorlását értik alatta, bár az ászana gyakorlás csak egyike azoknak a területeknek, ahol a a jóga egyesíteni tudja lényünk különböző aspektusait, úgymint testet, elmét és a légzést. Fontos megjegyezni, hogy az ászanák eredeti rendeltetése az volt, hogy felkészítsék a testet az ülő meditációra. A meditációban való kényelmes üléshez ugyanis az ízületeknek és az izmoknak is kellően rugalmasaknak kell lenniük. A légzéstudatosság és a jelen pillanatra való éberség a jógikus meditációnak is állandó kísérői, csakúgy mint a mindfulness meditációnak. 

Jelentős különbség azonban a spirituális cél nyílt előtérbe helyezése.

A jógikus meditáció során lényünk mélyebb rétegeit kívánjuk feltárni többnyire spirituális célzattal: közvetlen kapcsolatot keresünk az Önvalóval, Istennel, Belső Fénnyel. 

Fotó: Havasi Gábor

Amikor a meditáció szükségletté válik

A rendszeresen végzett meditáció eredményeként egyszer csak azt vehetjük észre, hogy nem tudjuk nélkülözni a meditáció gyakorlásából eredő lelki stabilitást, rugalmasságot és a derűs szemlélődés képességét. Együttérzőbbé és elfogadóbbá válunk önmagunkkal szemben, toleránsabbá mások irányába, és nem akarunk majd lejjebb adni a lelki jóllétnek e színvonalából. Ráébredhetünk arra, hogy szükségletünkké vált a rendszeres érzelmi tisztulás, hogy újra visszatérhessünk belső erőforrásunkhoz, és már alig várjuk, hogy újra a meditáció állapotát élvezhessük.